Örömködés a Rukkola miatt

7/30/2012

Már érlelődött bennem a gondolat, hogy lassan nekem is össze kellene dobnom egy kis élménybeszámolót a rukkoláról, de valahogy ez mindig elmaradt. Az első indokom az volt, hogy őszintén szólva a mai napig csak egyetlen happolt darab gazdája vagyok... na bumm, micsoda sztori... hát elég rövid poszt lett volna, így inkább csak a havi záróban említettem meg ezt az eseményt. Aztán jöttek a negatív, másodkézből érkező élmények, és valahogy nekem is kezdett elmenni a kedvem ettől az egésztől... Mert tényleg szuper, hogy az első könyved igazából ingyen van... nem kell érte tenned mást csak feldobni 5 olyan könyvet amire neked már nincs szükséged, vagy éppen megszabadulnál tőlük, mert szúrják a szemed a könyvespolcodon... na igen, idáig én is eljutottam, és így tettem szert a Katalin utcára, aminek nagyon örültem, mert már régen vágytam rá. Aztán jött a holtpont. Mert hogyan tovább? Amiket én elpasszoltam volna, azokból már jó pár alapból elérhető volt, így aztán rájöttem, hogy ha ezeknek a könyveknek az "elcserélésével" szeretnék új regényekhez jutni, akkor körülbelül 60 évesen is itt ülök majd a laptopom előtt, és várom a soha meg nem történő csodát. (Megjelölve, Vámpírnaplók 1. stb.) Aztán kicsit jobban szétnéztem a polcokon, és találtam is olyan könyveket amelyekről bizonyosan tudtam, hogy többet úgysem fogom elolvasni, és nem is igazán fognak hiányozni... nos, ezeket 1 nap alatt el is vitték, én pedig indulhattam a postára, hogy útjukra bocsássam őket valakiknek, akik valószínűleg nagyon várnak már rájuk, messze, az ország másik felén... aztán csak várni kellett, hogy odaérjenek, én pedig megkapjam értük a pontjaimat. Hát így lettem kevesebb két vörös pöttyös darabbal. És ekkor értek el hozzám a "rémhírek". Kicsit megijedtem, hogy bár az én első rukkolás élményem pozitív volt, mások bizony belefutottak olyan könyvéhes idegenekbe, akik - valamilyen rejtélyes oknál fogva - válaszra sem méltatták őket, vagy éppen a sikeres happolás után törölték magukat az oldalról... a másik fél pedig csak várt és várt, de a könyv bizony nem akart megérkezni. Hát ilyenek hallatán azért én is elbizonytalanodtam. Amikor megláttam, hogy az oldal használatához facebook szükséges kicsit elhúztam a számat. Aztán kezdtem azt hinni, hogy ez talán lehet garancia arra, hogy nem lesznek ilyen nem kívánt átverések... láthatóan tévedtem.


DE! És most jön a vidám rész. Először lekopogom, de én most - személyes tapasztalatokon keresztül - csak jókat fogok mondani a továbbiakban. Mivel megkaptam a pontjaimat, hirtelen 3 könyvet is szabadon happolhattam az oldalról... Először nem tudtam mit is szeretnék, sajnos volt amit valaki már ügyesen elvitt előlem, de azért találtam olyanokat is, amire azért már egy ideje fentem a fogam. Így csaptam le villámgyorsan egy Vonnegut könyvre, ami nagyon-nagyon ritka, és most szinte sehol sem kapható. Gyorsan írtam a lánynak, aki a könyv tulajdonosa... és 5 percen belül egy nagyon aranyos üzenetben már érkezett is a válasz. El sem mertem hinni. Ezen aztán felbátorodtam, és happoltam egy Bronte regényt is... írtam egy emailt... és 5 percen belül ismét egy kedves válasz landolt a postafiókomban! Te jó ég, azt sem tudtam, hogy mit csináljak örömömben, így először csak végigrohantam a házon, majd minden családtagommal - akibe csak belebotlottam (értsd szó szerint) - szörnyűséges gesztikulálások közepette próbáltam megosztani ezt a szenzációt. Végül mély sóhajok közepette happoltam egy utolsót. Virgina Woolf-ot! Én most totális boldogságban lebegek, és félő, hogy pár napon belül már az ablakban lógva, az utcát pásztázva fogom lesi a gyanútlan postást, hogy azonnal lecsaphassak az új szerzeményeimre. Természetesen rengeteg olyan könyv van, amelyekre még vágyom, vagy talán ezeknél a happolt példányoknál is jobban vágyom... de hát azok ezen az oldalon keresztül elérhetetlenek... bár ahogy láttam, ezt sokan nem látják be. Olyan könyvekre alakul ki sor, amik csak alig egy hónapja hagyták el a nyomdát, sőt, olyanokra is, amik magyarul még meg sem jelentek... majd csak novemberben. Ez nekem így elég furcsának és értelmetlennek tűnik, de lehet, hogy csak az én felfogásommal van a gond. A másik pedig, hogy készüljetek rá fel: egy hatalmas nagy kupac szemét közül kell kiásni a kincseket. Az oldal indulásakor csupa-csupa jó könyv került fel az oldalra, mostanra azonban olyan dolgok lepték el a rukkolát, hogy arra már szavakat sem találok... a megoldás: jól kell keresni! Szerzőre, címre... célirányosan! Mert ha az egész kínálatot akarod átböngészni... hát kösd fel azt a bizonyos nadrágot, ugyanis félő, hogy 2 kattintás után menekülni fogsz az oldalról. De mint mondtam és bizonyítottam is, nem lehetetlen jó regényeket találni! Hajrá mindenkinek... Én most a pozitív élmények után az hiszem kicsit napolni fogom a továbbiakban az oldalt. Bár tényleg jó "üzletet kötöttem", de most újra elkezdeni ezt a macerát nem sok kedvem van: egyelőre örülök majd az új könyveknek, elolvasom őket, írok róluk a blogba... az újonnan megjelent darabokért pedig inkább a könyvesboltban állok majd sorba!

You Might Also Like

4 megjegyzés

Popular Posts

Like us on Facebook

#HarryPotter #JimKay #Hogwarts #BackToTheHarryPotterWorld

Szerző: Making Classic Pop2015. december 9.

WeHeartIt